Thursday, January 24, 2008

Névsorolvasás

Jó pár évvel ezelőtt, amikor még haverokkal laktam albérletben volt egy elég kemény kis Diablo 2-es korszakunk. (Persze kinek nem.) Volt két gépünk, és azon nyomtuk 3-an holmi vetésforgó rendszer alapján. (aka épp ki volt otthon) Mindhárman sokat játszottunk, de a módszereink között volt egy igen lényeges eltérés. Míg az egyik srác, meg én kiválasztottunk egy-egy karit és azt húztuk keményen (nekem volt egy 70+os sorceressem, a havernak egy 90+os amazonja) addig a másik cimbora gyakorlatilag napi jelleggel új karaktert indított. Nem keveset röhögtünk rajta. Mi már többször végiggyaktuk mind az öt világot (ez már a Lord of Destruction idején történt), ő meg állandóan 10-15-dik szintű zöldfülűekkel mászkált. Néha ugyan feltámadt a remény, hogy majd szép lassan utolér minket, ám végül csak nem sikerült neki. Előfordult, hogy amíg mi elmentünk „könyvtárba” ő éppen az aktuális paladinjával osztotta az ellent, már-már Diablo közelébe érve, hazaérve azonban azt kellett konstatálnunk, hogy immáron az újonnan kreált nekromantájával idézget csontvázakat. Na nem sokat, vagy egyet-kettőt. Abszolút mulatságos volt látni, ahogy az új karakterrel való játék élménye, hogyan győzedelmeskedett állandó jelleggel, egy már meglévő kari kimaxolása, illetve az azzal való magasabb szintű játék felett. És, hogy jön mindez ide? Csupán úgy, hogy mivel akképp határoztam, hogy a reboot alkalmával sorba veszem az eddig a wowban használt karaktereimet, arra a megállapításra jutottam, hogy tudat alatt valahogy nekem is sikerült a haver által kitaposott ösvényt járnom. Megvallom őszintén nem volt könnyű felidézni hány különböző figurával léptem már Azeroth földjére. Mikor már-már azt hittem, hogy mindenkit sorra vettem, csak felbukkant egy újabb emlék, bizonyítékul, hogy nem csak a haver szeretett új karikkal nyomulni. Mentségemül szolgáljon, hogy én legalább 2-vel is elértem az éppen aktuális legmagasabb szintet. Következzék tehát a remélhetőleg teljes lista, néhány apró megjegyzéssel.

Aerlthazad (male undead warlock) – Az első. Már a játék megvásárlása előtt hosszas beszélgetést folytattam a haverokkal - néhány sör mellett - (ez is megérne egy posztot), vajh milyen, karit kellene indítanom. A lázas töprengés után végül egy undead mage mellett tettem le a voksom. Aztán már éppen a karaktergeneráló képernyő felett görnyedtem, mikor az egyik cimborám (sajnos már régen abbahagyta a wowot), aki a kalauz szerepét töltötte volna be, rám szólt, hogy ő már meg is csinálta az undeadjét – csak, hogy egy helyről induljunk – és hogy-hogy nem egy magere esett a választása. Mivel nem akartam, ugyanolyan class-szal nyomulni, így lett Aerlthazadból warlock. Mivel ő volt az első, csakis szép emlékeket őrzök róla. Kb. 20 szintet ért meg, mígnem egy gyengébb pillanatomban a delete sorsára jutott.

??? (male night elf hunter) – Az egyetlen karakterem, akinek már a nevére sem emlékszem. Annyi rémlik, hogy jó hosszú volt ez is, sok a betűvel, elfes hangzással. Csupán a „próbáljuk ki a másik oldalt is” gondolat szülte. Mindössze lvl 10-ig jutott. Még megszerezte élete első petjét, aztán ment a lecsóba. Több szót nem is érdemel.

Amraan (male dwarf rogue) – Eretnek kortársa. Körülbelül egyszerre születtek, majd 25-ös szintig együtt is meneteltek. Aztán egyszer csak megjött a jobbik eszem, és megtértem a horda kebelére. Míg Eretnek ma is Azeroth levegőjét rontja, addig Amraan már csak egy mókás emlék a n00b korszakból.

Oarth (male tauren shaman) – Az első igazán komoly karakterem. Akkor született, mikor a két rusnya törpe (sikerült totálisan ugyanazt a fejet megkreálnunk) még együtt kalandozott. Aztán mikor épp Eretnek nem volt gépközelben megszületett Oarth. A játék annyira megtetszett vele – meg ugye For Kalimdor! - hogy a korábbi bénukák labdába sem rúghattak mellette. Az első 60-as ding, illetve az első raidek fűződnek a nevéhez. Még akkor ölt Onyxiát, és pucolta ki Molten Core-t, mikor ezeknek a tetteknek még volt rangja. Örökké a szívem csücske marad. Jelenleg is megvan, 60-on pihen, de nem kizárt egyszer ismét reflektorfénybe kerül majd. Megbecsültségét jelzi, hogy klánja majd 2 évnyi passzív lét után sem zárta ki soraiból.

Wyyx (male troll mage) – Az első RP-PVP szerverek fellövése idején született. Hedivel illetve az Aerlthazadnál segítő cimborámmal elhatároztuk, hogy kipróbálunk egy ilyet mi is. A Defiason kreáltuk a triót, és szigorúan csakis hárman együtt nyomultunk. Fasza volt, de végül behalt a project. Nagy kár érte. Wyyx azóta is megvan, de mivel van már azóta 70-es magem, az örök tétlenség szinte garantált.

Qam (male tauren druid) – A leggagyibb név amit valaha is kitaláltam. Szintén Defias, unaloműző. 13-asként ma is ott feszít. Alighanem örökre.

Wrog (male orc hunter) – Mikor elbukott a triónk, még tettem egy utolsó próbát, az RP-PVP-en való játékkal, de egymagamban nem volt túl izgi. Level 17-ig vitte a fiú. Ha egyszer még akaródzik majd pvp szerveren játszani, alighanem hozzá nyúlok majd.

Wragratthra (male undead priest) – Egy kósza pillanatban, mikor mind az AD, mind a Defias szüneteltette működését létrejött ez a jómadár a Venture Co. szerveren. Mivel akkoriban Eretnekék ezen a szerveren az allit preferálták én már csak juszt is hordást csináltam ide is, elkerülve ezzel a jövőbeni csábításokat. Akárcsak Wrog, ő is 17 szintet élt meg.

Iceddawn (female human mage) – Mit is mondhatnék blogom névadójáról. Az eddigi legsikeresebb karakterem. Oarth Axisból való kilépése után egy viszonylag hosszú szünet után kreáltam. Bár akkoriban már ott Wyyx mint mage a Defiason, Hedi és Eretnek RC-je mágusra szomjúhozott, így újra belevágtam a frostboltok világába. Bár a helyem a communityben garantált volt, mégis elég erős powerleveling íze lett a dolognak. 60-on aztán belépett a Maievbe, ahol class illetve –raid leaderségig vitte. Szerettem vele játszani, de jelenleg valószínűsíthetően igencsak hosszú álmát alussza.

Niima (female gnome warrior) – Egyetlen igazi RP karakterem. Születésekor rá voltam cuppanva a szerepjáték vonalra, így természetesen flagrsp (vagymi) is volt az addonjaim között. Azok számára akik nem ismerik ezt a cuccot, elég róla annyit tudni, hogy egy olyan addon, amivel pl. másik nevet, illetőleg leírást is adhatunk karakterünkhöz. Mivel akkoriban Iceddawn miatt csak az allizás ment, de nagyon hiányzott a horda, olyan életutat adtam neki, mely szerint bár gnóm a kicsike, hordások nevelték, és egyértelműen a horda felé húz a szíve. A teljes neve egyébként Niima Sadspirit volt, melyben a Sadspirit a hordától való elszakadására utal. Volt a kariban potenciál, ám végül kb. 15 szintnyi játék után nyugvópontra jutott a dolog.

Elidam (male gnome warlock) – Hedinek volt egy female gnome lockja. Egy kósza pillanatomban úgy döntöttem, csinálok neki egy ikertesót oder férjet, de ez a terv is kútba esett végül. Minden bizonnyal az uccsó gnómom volt.

Threat (male dwarf rogue) – Immáron a második törpe rugó. Mondhatnám semmi extra, hacsak az nem, hogy ezúttal mindenképp valami értelmes nevet akartam adni, de olyan sok ki volt már lőve, hogy a hosszas vajúdás után, annyira megörültem, hogy találtam 1 olyan roguehoz illőt, amely nem volt még foglalt, hogy eszembe sem jutott, hogy a wow berkein belül ez a szó már jelentéssel bír. Nyomattam vagy 10 szinten keresztül, aztán őt is seggbekúrta a delete. Béke poraira.

Avidy (male dwarf hunter) – Nekem magamnak sosem volt bankár karim, ám mikor a Maiev guild bankert keresett én vállaltam a pozíciót. Innen ered a törp neve is. (Avid) A pozíció megszűnése után, ő is megszűnt létezni.

Shadowtear (female night elf priest) – A cseppet sem árulkodó nevű lány. Két poszttal lejjebb esik róla szó. 41-es szintig jutott, s valószínűleg ma is ővele játszanék, ha nem kap el újra a hordázhatnék. Ha fogok még allizni, jó eséllyel indul majd.

Ruulion (male night elf druid) – Egy újabb semmitmondó druida. Egyszer volt egy elméletem, miszerint teljesen le kell fedni az összes professiont a különöbző karikkal, így ő herbalista/alkimistának született, s Iceddawnt lett volna hivatott támogatni mindenféle potikkal. Ennek megfelelően el is érte a 8-as szintet. Hahaha.

Xorgoth (male dranei paladin) – Egyetlen palám külön posztot is kapott. (itten ni) Az is csoda, hogy a lvl 6-ot megérte.

Úqqinel (female blood elf warlock) – A második TBC-s, és egyben legszebb karakterem. Mindenképp kellett egy ilyen is. A Shadowtearrel való levelezés után ő térített vissza a helyes útra. Ghostlandsen pihen éppen. Arra mindenképpen jó volt, hogy felfedezzem vele az új területeket.

Zuljiq (male troll warrior) – A legújabb fickó. Jelenleg a legnagyobb favorit a következő main címére. Az eljövendő posztok nagy része úgyis vele foglalkozik majd, úgyhogy most legyen elég annyi, hogy:

I killed two dwarves in the morning
I killed two dwarves in the night
I killed two dwarves in the afternoon,
And then i feel alright

I killed two dwarves in time of peace
And two in times of war
I killed two dwarves before i killed two dwarves
And then i killed two more

Hát ennyi. Nem kevés. Jelenleg nem tervezem új karakter indítását, de ha mégis, akkor vagy undead rogue esetetleg egy tauren hunter lesz az új jövevény. Nem, biztos nem twink lesz, á dehogy. Ja és tuti lesz majd death knighom is. :D Na csá!

3 comments:

Unknown said...

Orulok hogy visszatertel, olvasom az uj postokat eppen. Ide csak annyit hogy josok sz@rt osszehoztal az evek alatt. :)

koac said...

"Ide csak annyit hogy josok sz@rt osszehoztal az evek alatt. :)" Ez talán nem is olyam meglepő egy fekalomántól. :)

Unknown said...

hahaha, well said!