Monday, September 18, 2006

Jin'do, avagy wipe, wipe hátán

Nos, ezúttal a megszokott "ezt a bosst öltük meg" kép helyett, egy más tipusú, "így hullott el a raid" az aktuális. Az utóbbi időben viszonylag kevés új boss-szal sikerült megismerkednem, hiszen zg-ben szinte mindig ugyanazokat farmoljuk, MC-ben már mindet ismerem, és bár AQ megismerése jól indult, mégis megtorpantunk Burunál. Ezúttal azonban a kevés jelentkező miatt elmaradt az Onyixia+Molten Core duó, így Hedi javaslatára látgatást tettünk Jin'do the Hexxernél, Zul'Gurubban. Bár a sikerélmény - mint ahogy a screenshot is demonstrálja - elmaradt, én tulajdonképpen mégis élveztem a raidet. Nem emlékszem pontosan hányszor is próbáltuk végül legyűrni a trollt, (de hiányzott már az a tánc!) de abban biztos vagyok, hogy legalább ötször nekigyűrkőztünk. A legjobb próbálkozásunk alkalmával sikerült is 50%-ra levinnünk a táncoslábú életét, de aztán végül ott is ő diadalmaskodott. Nem tudom igazából, hogy mi lehetett a probléma, hiszen nincsen viszonyítási alapom, de úgy vélem, hogy ez a harc leginkább a gyakorlásról szól. Abban viszont biztos vagyok, hogy nem véletlenül kerüli el sok, nálunk jóval profibb community is Jin'dót. Igencsak nehéz harcról van itt szó, amely talán még a Hakkar fightnál is keményebb. (Pláne, ha azt vesszük, hogy ő mostmár a piece of cake kategóriába sorolandó számunkra.) Nem tudom, hogy mikor lesz lehetőségem újra összefutni a trollal, de nagyon remélem, hogy kudarcba fulladt próbálkozok ellenére visszatérünk még ide. Nem szabad feladni, és különben is, azok az igazán érdekes harcok, amikor meg kell szenvedni, hogy legyűrjünk valakit. A farmolásban igazán csak a loot a jó. Mindenesetre Jin'do után, csak a jó szájíz kedvéért, lenyomtuk még Venoxist 16 emberrel. Piece of Cake a köbön.

Thursday, September 14, 2006

Iceddawn, the leader

Hát ezt a napot is megéltük. Életemben először raidet vezettem egy 20+ instában. És ez nem is akármelyik volt, hanem rögtön a híres Molten Core. Előtte bizony izgultam kicsit, úgyhogy át is olvastam a taktikát minden egyes bosshoz, pedig isten tudja, hányszor öltem már meg őket. Így utólag azt mondhatom, hogy nem volt hiába, hiszen minden remekül ment. Az első 4 boss egyaránt első próbálkozásra ment le, eleddig csak egy wipe történt az út során, mikoris egy rosszul sikerült pull hatására, egy kutyával együtt megkaptuk Garrt is a nyakunkba. Őt szerintem kb lehetetlen leölni felkészülés nélkül a nyolc addja miatt. Nos, mit is mondhatnék ,nekünk sem sikerült. Ám ezen az egy kis apróságon kívűl semmilyen hiba nem csúszott tervbe, - sőt, én megkaptam életem első tier 1-es cuccát ezzel a karival, az Arcanist Boots-ot - így Maiev rekordot jelentő időben érkeztünk el az első lava pack-ünkhöz. Itt gyorsan csináltam egy szavazást melyből kiderült, hogy a 40 fős raidből mindenössze 11-en tudták, hogy miről is szól itt a történet, úgyhogy kissé szkeptikus lettem, a tovahaladásunkat illetően. A pullt úgy szerettem volna csinálni, ahogy a hordás időkben, de ez valahogy nem sikerült, vagy esetleg nem jól emlékeztem. A tény, hogy Cikoriának, a tankunknak, nem sikerült élve áthúznia a pack-et az alagúton, úgyhogy változtattunk, és az egész csapat előrenyomult, oda ahonnan már Shazzrahot, és Geddont is láthatták. Nem tudom, hogy a látvány villanyozta fel őket, vagy csak egyszerűen ilyen jók, mindesetre remekül hely álltak, és bár néhány kósza halál becsúszott, sokkal jobban sikerült minden mint ahogy vártam. Aztán gyorsan lenyomtunk még egy pack-et majd következett Shazzrah. Vagyis inkább következhetett volna, ugyanis a hunterjeink petjei, nem tudták pullozni, az útban lévő kutyus miatt. Így hát váltottunk Geddonra. Ennek nem nagyon örültem, ugyanis Geddon szerintem sokkal nehezebb boss, mint Shazzrah, de hát nem volt mit tenni, időszűkében voltunk. Sajnos jómagam sem emlékeztem már teljesen erre a harcra, s bár sikerült úgy felállnunk, ahogy a hordás időkben anno, mégis 2 wipe lett a vége. Sokan, nem tudták hova kell futni, hiába mondtam-mutattam többször is, plusz elfeledkeztem arról, hogy itt dispellre is szükség van, úgyhogy a végkifejlett garantált volt. Másodjára pedig az MT lett a bomba, s mivel nem volt kéznél OT, fel is robbant -> wipe. Mindent összevetve remekül éreztem magam a vezető szerepében, és már alig várom, hogy újra csinálhassam. A teamspeaket meg majd kilövöm, hogy ne kelljen egyfolytában Eretnek és Hedi idióta szövegelését hallgatnom. :) És akkor majd postolok screent is, amit most a nagy izgalom hatására elfelejtettem csinálni. Ejj, pedig én nyertem damage doneban.

Újra Ahn'Qirajban

Az utóbbi hetek bénázása óta kissé félve indultam AQ felé. Ám szerencsére félelmem alaptalannak bizonyult. A mindig könnyű Kurinnax harc után ismétcsak Rajaxx felé vettük az irányt, ahol ezúttal sikerült minden a bugot elkerülnünk. Ebben a "ne álljunk a gyökérre" gondolatban lehet valami, mert ezúttal valóban sikerült mindenkit lezavarnunk róla, és ezáltal (vagy csak szerencsénk volt) nem is volt semmi probléma. A hullámok rendesen jöttek, nem tűntek el az npc-k sem, így hát le is ment a general minden probléma nélkül. Gyorsan kattintottam is egy screenshotot róla, ami bár nem lett a legjobb(sőt), de azt azért tökéletesen szemlélteti, hogy a fiú bizony nem nagyon élő.Utána persze tovább mentünk Buruhoz ahhol azonban már elpártolt tőlünk a szerencse. Harmadik próbálkozásunkra sikerült 1%-ra levinnünk őt, de aztán csak meghaltunk, pedig a nyomorultnak már csak 5999 HP-ja volt. Ezt is simán leverhettük volna róla, ha mindenki úgy tette volna a dolgát, ahogy megbeszéltük. Nem értem azokat az embereket, akik a tactics négyszeri beolvasása után sem tudják, hogy a dombra kell futni, és nem be a mély vízbe, ami egyet jelent a biztos halállal. /sigh

Álmaim trinketje

Igen, végre. Az eheti Zul'Gurub akciónk alkalmával sikerült megkapnom, a Heart of Hakkart. Amelyet azonmód be is váltottam az oly régóta áhított Zandalarian Hero Charmra. Íme a kis kedves adatai:
Zandalarian Hero Charm
Binds when picked up
Unique
Trinket
Use: Increases your spell damage by up to 204 and your healing by up to 408 for 20 sec. Every time you cast a spell, the bonus is reduced by 17 spell damage and 34 healing.
Cooldown: 2 min
Sells for 11 Gold 13 Silver 3 Copper to vendors
Item Level 68
Roppant mód boldog vagyok vele, mindenképp megérte a dkp gyüjtögetés, és a lemondást néhány impozáns, ám számomra kevésbé hasznos lootról. A dps-em lényegesen több lett ezáltal, úgyhogy az új crit record sem lehet már messze. :)

Crit Record 01 Frostbolt

A World of Warcraft nem tipikusan az a játék amelyet számokban igazán lehet mérni. Sokszor nem az a perdöntő, hogy ki mennyi sebzést csinált, vagy mennyit gyógyított, hanem, hogy egy adott szituációban hogyan teljesített. Lehet végtelen damaget csinálni a trash mobokon, de ez mit sem ér, ha egy boss ellen túl hamar elfogy a mana, és aztán wandolni kényszerül a caster, mert a talent buildje inkább dpst biztosít neki, mintsem mana regenerációt. Ennek ellenére azért mégis sok mindent elárul egy mageről az, hogy mennyi sebzést is csinál. Így aztán elhatároztam, hogy postolgatni fogom magamnak a crit recordjaimat, csak hogy láthassam, hogyan is fejlődtem. Az első record, ami ide kerül egy 1966-ot ütő frostbolt, melyet AV-ben sikerült produkálnom, hála a General's Warcry buffnek. Remélhetőleg az új record már 2000 fölé csúszik majd. (Amikor egy hete elhatároztam, hogy a CR-ek is postolom majd, még csak 1900 volt a csúcs, úgyhogy talán jogos az elvárásom a következő irányában.)

Monday, September 04, 2006

PvP vagy nem PvP

Shakespeare elcsépelt lenni vagy nem lenni kérdése igencsak jelentéktlennek tűnt az én problémámhoz képest az 1.12-es patch előtt. Hosszú ideje örlődtem ugyanis, hogy pvp-zek -e, vagy sem. Valószínűleg igen kevés emberben okoz ez a kérdés morális válságot, ám bennem minden kétséget kizáróan ezt tette. Ha egy átlagos wow playa olvasná ez irányú siránkozásaimat, biztos idiótának nézne (és milyen igaza lenne), és nem értené ugyan milyen baja lehet bárkinek is a pvpzéssel. Nos, egész egyszerűen az, hogy nekem nagyon hosszú ideig nehezemre esett, hordás karaktereket gyilkolászni. A horda iránti rokonszenvem egyébként mélyebb eredetűbb, mint maga a wow, hiszen már a korábbi warcraft játékok idején is az orkokat preferáltam a számomra cseppet sem vonzó emberekkel szemben. Ennek hatására az első wowos karim is horde member lett, mégpedig egy undead warlock, s bár később persze a kiváncsiságom hatására belekostoltam a szövetségbe is, a fő karakterem továbbra is hordás maradt, mégpedig Oarth, a tauren shaman. Valószínűleg ma is vele játszanék, ha nem úgy alakulnak a dolgok az RC-mben, mint ahogy alakultak, illetve ha a Hedi és Eretnek barátom nem csábít az alliance oldalára , olyan ürüggyel, csak hogy velük játszhassak. Ezt a döntésemet ugyan nem bántam meg, de ahogy telt-múlt az idő egyre jobban hiányszott a pvp-zés. Pláne miután elértem a 60-as szintet és a játék nagyrészt az instázásokra korlátozódott. Sokáig évődtem, hogy mitévő is legyek. Toljam a pve-t Iceddawnnal, s közben pvp-zzek Oarthtal? Nem, ez nem lett volna igazán jó megoldás, így hát valahogy leküzdöttem magamban a kétséget, és jelentkeztem BG-zni alli oldalról. Életem folyamán először. Ez még az 1.12-es patch megjelenése előtt történt, így hát természetesen nem jutottam be, a szerveren meglévő hatalmas szövetséges túlsúly hatására. Aztán szép lassan megjelent az 1.12, és egyszercsak ott találtam magam Warsong Gultchban, majd Arathi Basinben, végül Alteracba is ellátogattam. Eleinte nagyon furcsa volt, hogy taurenenkre lövöldöztem, és jóleső érzés egyáltalán nem volt bennem, mikor sikerült valamelyiket a GY-ba száműznöm. Sőt, az az undor sem fogott el soha, melyet akkor éreztem, mikor nagy ritkán az alli legyőzte a hordás csapataimat. Akkoriban rendesen felmerült bennem, hogy én mennyire utálom is az elfeket, törpéket stb. Ilyen ellenérzést sosem kelthet majd bennem egy troll vagy bármely más hordás faj. Ivust idéztünk Alterac Valleyben

Kiváncsi vagyok meddig tart majd ki az újítás hatása. Egy pár hétig-hónapig biztos fogom még járni a battlegroundokat, de egy dologban biztos vagyok, legbelül örökre hordás maradok.

Sunday, September 03, 2006

Ruins of Ahn'Qiraj 01/02/03 - Bogaras bogarak

A múlt heti AQ látogatásunk után nagyon vártam már, hogy ismét visszatérjünk a bogarak közé, ám ezúttal sajnos semmi nem úgy sült el, mint legutóbb. Az elmúlt kedden remekül haladtunk, viszonylag könnyedén túljutottunk Rajaxxon, és seregén, majd Buru is megadta magát - ha jól emlékszem második próbálkozásra -, s ráadásként még Moam ellen is volt néhány bíztató(?) kísérletünk. Ennek következtében, talán joggal várhattuk magunktól, hogy ezt a teljesítményt e héten is megismételjük, de ez több okból kifolyólag, még három nap alatt sem sikerült.
Az első nap elején még minden rendben ment, Kurinnaxszal semmi különös problémánk nem akadt, leszámítva azt, hogy mikor a pull előtt próbáltuk körbevenni, nekem sikerült, egy kicsit túl közel férkőznöm hozzá, melynek az lett a következménye, hogy a halottak tökéletes rezignáltságával követhettem végig, ahogy a társaim nélkülem is biztos kézzel intézik el a jobbra sorsa érdemes skorpiót. (Stupi me!) Szóval, az első boss szimpla ügy volt, de aztán Rajaxxhoz érkezvén kezdődtek a bonyodalmak. Az első harcunkat viszonylag hamar elszúrtuk, leginkább annak következtében, hogy aznap este szokatlanul sokan D/C-ztek, és sajna nem volt elég warrior aki tankolta volna, az addokat, sem healer, aki gyógyította volna a jónépet. De itt még nem tudtuk, hogy milyen komoly, a baj, hiszen a "diszkózók" hamar visszatértek, és gondoltuk, hogy velük kiegészülve simán lemegy majd az event. Nos, tévedtünk. Ám ezúttal nem magunkban, vagy az internet ördögében kellett a hibát keresnünk, hanem a drágalátos blizzardban. Ugyanis innentől kezdve bugos volt a harc. Többszöri próbálkozás után is ugyanaz a hiba jelentkezett. Ha jól emlékszem, az ellenség negyedik vagy ötödik hulláma után egyszercsak abbamaradt a támadás, és out of combat kerültünk. Ez első hallásra igen jónak hangozhat, ám valójában csak szívtunk vele, ugyanis hiába éleszhettük fel a holtjainkat, illetve szedhettük rendbe magunkat, a pull után, még lement egy wave, de aztán akárhogy is csináltuk mindig kettő következett. És hiába az NPC-k és a gyógyító buffjük, nem volt esélyünk, hogy egyszerre két hullámmal is végezzünk. Így hát nyugovóra tértünk, és reménykedtünk, hogy másnapra a bug megszűnik.
Másnap a következő kép fogadott minket:
Jól láthatóan nincsen ott egy árva mob sem Rajaxxon kívül, de a helyzet ezúttal is csalóka. Ugyanis NPC-k sem voltak. Nélkülük aztán megintcsak wipe lett természetesen. Tankjaink nem tudták rendesen kezelni a szitut, vagy netán mi reagáltunk későn a stop dps parancsra, mindenesetre Rajaxx az összes aoe knockbackje után kichargolt vkire, és így szép lassan leszedegette a cspatunkat. Ha jól emlékszem, háromszor próbáltuk meg, mielőtt tovább álltunk.
Így érkeztünk Buruhoz. Őt, mint már említettem múlt héten könnyen elintéztünk, ám ezúttal sehogysem sikerült. Két estén keresztül próbálkoztunk vele (közben másnap ismét volt egy reménytelen Rajaxx try), de egyszerűen sehogy sem akart összejönni. Bár itt is találkoztunk buggal - a dombról lefelé jövet beakadt, majd rövid evade státusz után kireszkózott ráadásul úgy, hogy harcban maradtunk - a problémát igazán mégsem ez jelentette. Valójában nem is tudom, mi volt a gond. Mindent ugyanúgy csináltunk, mint legutóbb, de a második fázist mégsem bírtuk túlélni. Nem tudom, hogy a DPS volt kevesebb, vagy a gyógyítás, mindenesetre igazán jó próbálkozásunk nem is igen akadt. A legjobb esetben asszem 6%-ra vittük le a fiút. (vagy lányt) Remélhetőleg azonban jövő hétre összekapjuk magunkat, és simán kivégezzük. Pusztulnia kell!