Old Hillsbrad Foothills

A Burning Crusade már eddig is minden várakozásomat felülmúlta, ám két nappal ezelőtt olyat kaptam, amire egyáltalán nem számítottam. Vagyis, hogy nem számítottam, az talán túlzás, mert azért bíztam benne, hogy a Caverns of Time nagy királyság lesz, de hogy ennyire, arra álmomban sem mertem gondolni. Ha leszámítjuk a raidelést, két dolog van, amit imádok a PvE-ben: a gondosan felépített és kellő nehézségű sztori orientált chain questeket és az 5 emberes insták semmihez sem fogható varázsát. Old Hillsbrad Foothillsben - amely a CoT első része - mindkettőből jut nekünk bőven. Nem szeretnék hosszasan ömlengeni a témáról, mert úgyis csak az tudja felfogni miről beszélek, aki már átélte ez a csodálatos időutazást. Úgyhogy csak egy pár mondat arról, miért is vagyok oda annyira ezért az instáért.
1. Mindig is szerettem a külső térben játszódó instanceket. (ZF, ZG, AQ) Tudom, ez nem pont az igazi "dándzsön fíling", de talán épp ezért tetszik, mert itt nincs ott az az állandó bezártságérzet, lehet mountolni és ettől reálisabbnak hat az egész szituáció.
2. Az elsőből fakad. Növényzet. Lehet bagatel dolognak tűnik, de szerintem abszulút jó dolog, hogy élő világban is kalandozhatunk néha, a megszokott barlangok és egyébb élettelen helyek után.
3. A questline. Remekül felépített, lebilincselő. Az embert érdekli, mi miért történik.
4. Nehézség. Ez nyílván szubjektív. Csakis attól függ, ki milyen partival megy oda. Ha öt 70-essel, akkor gyerekjáték, ha öt 66-ossal, vér és veríték. Nekem pont szerencsém volt. Izzadtunk keményen, de meglett. Ez, a jó értelemben vett szívás.
5. A végére hagytam az igazi ütőkártyát, aki nem más mint Thrall. Ahogy mondani szokták, az élmény minden pénzt megér. Lehet, hogy van olyan ember aki kizárólag a zárt helyeket kedveli, (agorafóbiás wowos előfordulhat :) ) nem szereti az élővilágot, szarik arra mit miért csinál, és hidegen hagyja, hogy egy hely nehéz -e, vagy sem. Ha tényleg akad ilyen illető, neki azt tanácsolom mégis menjen el OHF-be, mert Thralltól még az ő csökött agya is be fog rosálni. Onnantól kezdve, hogy kiszabadítottuk én csak vigyorogtam a monitor előtt, mint a tejbetök. Rohangál, zúz, sőt együtt is vágtathatunk vele. Zseniális. Arra az egy ütéses KO-ra pedig - amit a Keepben oszt ki, mielőtt felfegyverkezne - nincsen szó. MINDENKINEK látnia kell. :D