Landscape

Bármennyire is hatalmas játék a wow - minden szempontból - egy idő után eljut az ember arra a pontra, hogy nem nagyon talál újdonságot benne. Legalábbis a felfedezhető világban, hiszen az újabb instancek, az új questek, tárgyak stb. mindig biztosítják a kellő utánpótlást ahhoz, hogy soha ne lehessen megunni a játékot. Én magam is hasonlóan állok ezzel a dologgal. Mivel van egy-egy 60as karakterem mindkét oldalon, gyakorlatilag nincs olyan pontja Azerothnak, ahol ne fordultam volna meg, legalább egyszer. Legalábbis nagyon kevés. Néha-néha játszok ugyan valamely altommal, de ezt nem azért teszem, hogy új helyszíneket fedezzek fel, hanem egyszerűen az új kaszttal való játék változatossága vonz. Éppen ezért igencsak meglepődök, ha esetleg olyan vidékre sodor a sors, ahol még előtte sosem jártam. Így történt ez pár héttel ezelőtt is, mikor Eretnek és Hedi, nomeg még egy két másik maieves társaságában Wetlandsben jártunk, némi sárkánybőr szerzésének reményében. Így jutottunk el a Grim Batol környékére, ahol a screenshot is készült. Ez az egyik kedvenc wowos képeim egyike. Csodálatos táj tárult ott elénk. A gátat eleddig mindig csak a Loch Modan felőli oldaláról láttam, és érdekes módon korábban meg sem fordult a fejemben, hogy valahol lennie kell egy másik oldalnak is. :) Sajnos ezt a gátat elfejetettem lefotózni, de nem baj legalább lesz miért visszatérni. (Különösen ha később valami feature is épül majd, a jelenleg még lezárt Grim Batolra.) Addig meg marad a vízesés, és a csupazöld táj, amely még egy fagyos mágushölgy is szívét is felolvasztja. (Majdnem.)