Monday, December 11, 2006

Egykor és Most: Arathi Basin

Egy hasonló postot már régóta tervezgettem, csak éppen Alterac Valley kapcsán. Természetesen arról is írok majd, de előbb inkább AB-ről, ahova mostanában sűrűbben járok. Bár itt nincsenek olyan változások a játékmenetben, mint AV-nál, azért itt is másabb lett a játék, mint teszemazt fél évvel ezelőtt.
Jómagam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már akkor is wowoztam, mikor AB először került be a játékba. Előtte ugye csak Warsong Gulchban és Alterac Valleyben csaphattak össze a Szövetség és a Horda seregei, ám AB-val bővítve immáron három síkon folyhatott a harc. Amellett, hogy egy remek új alternatíva került a játékba, tulajdonképpen az új battleground átmenetként is szolgált a másik két helyszín között. Méreteiben és a csatával eltöltött idő hosszában messze elmaradt AV-től, ám WG-hez viszonyítva nagyobb területen karcolhattak a felek, ráadásul nagyobb létszámban is. Megjelenése után természetesen mindenki csakis és kizáralóg AB-be járt, hanyagolva ezzel a másik 2 alternatívát. Emlékszem ha akkoriban az online guild listánkra tekintettem, az emberek többségének neve mellett Arathi Basin szerepelt, mint tartózkodási hely. Az első napokban, hetekben komoly taktikázásról nem nagyon beszélhettünk. Mindenki ment amerre látott, s sokszor az egyéni érdekek a közös fölött helyezkedtek el. Az emberek inkább a saját kis Honorable Killjeik után caplattak, ahelyett, hogy csapatként funkcionálva győzték volna le az ellent. Ez a fejetlenség aztán sokáig meg is maradt. Tulajdonképpen, két különböző Arathi Basin létezett akkoriban. Egy, 60-as szint alatt, és egy, annak felette. Az alacsonyabb szinteken mindvégig megmaradt az összevissza vagdalkozás, ám a maximális szintet elérve, az AB-zás is új szintre emelkedett. Míg a kicsik között, csak egy szempont volt a csapat kialakításánal, mégpedig, hogy meglegyen a 15 ember, aztán uzsgyi neki, addig 60-on már rendesen összerakott, felkészült "bandákkal" találkozhattunk. Sőt, 60 alatt működött az is, hogy simán belejentkeztünk a mesternél, s mikor ránk került a sor, akkor bekerültünk az éppen aktuális PUG-ba, s ismeretlenek oldalán harcolhattunk, felemás sikerrel. Ehhez képest 60-as korba lépve, csak elvétve sikerülhetett az, ami korábban oly általános volt. Itt inkább az LFG csatornán, illetve klánon belül szerveződtek a csapatok, s csak akkor léptek be, mikor összejött a 15 fő. Ekkoriban jelentős idő ment el azzal is, hogy a raiden belül, a választott vezető rendezgette a kisebb groupokat. Általában a 15 embert 4 felé osztották. 3 csapatnak volt egy-egy meghatározott célpontja, míg a negyedik , amolyan supportként dolgozott. Ebbe a negyedikbe kerültek azok a játékosok, akiknek epic mountjuk volt. Bármily fura is ezt ma leírni, de akkoriban a 60as mountok sokszor csatákat döntöttek el. Egy átlagos raidben általában 3-4 ember rendelkezett csak ilyennel, így rájuk kulcsszerep hárult a hátasaik sebessége miatt. Ha időben tudtak segíteni, az éppen az ellen által támadott területen, a siker garantálva volt. Általánosságban az is megállapítható, hogy ha a 15 ember maradéktalanul betartotta az előzőleg megbeszélt taktikát, szinte mindig győztesen hagyhatták el Arathi területét. Szerencsére nekem is volt alkalmam ilyen jól összerakott csapatokban harcolni, köszönhetően az akkori RC-mnek, így sikerélményeknek sem voltam híján. Kikapni általában csak akkor sikerült, ha esetleg egy-egy elite grouppal hozott össze minket a vaksors. Léteztek ugyanis ilyenek is. Ezek a csapatok, szinte változatlan összetéttellel látogatták AB-t nemritkán Teamspeakkel, vagy Ventriloval megtámogatva. Ellenük az egyszeri halandóknak nem sok esélyük lehetett. Sokszor olyan érzés kerített hatalmába, hogy nem is 15 ember ellen küzdünk, hanem egyetlen személy ellen, akit 30 kézzel áldott meg a jóisten. Bár próbálkoztunk ellenük, sokféle taktikát kipróbálva, a kudarc gyakorlatilag boritékolható volt. Később volt szerencsém az egyikükkel, név szerint Marvellous-szel egy klánba kerüli alli oldalon, s ott meglátthattam, milyen ember is az, aki zsinórban nyeri a bg-ket. Egy szóval, fanatikus. A fickónak másból sem állt az egész napja, minthogy beállt a sorba, kivárta azt, majd az épp aktuális bandájával leverte a hordát. Ez utóbbi az igazán nagy szó. Egyébként ugyanis, szint mindig a horda nyert AB-ben. Hogy miért? A válasz egyszerű. Mivel a szerverünkön hatalmas tulsúlyban vannak a szövetségesek, ennek köszönhetően sokkal könnyebb volt bekerülni valamelyik BG-be horda oldalról. Az allisok sokszor órákban mérhető időket vártak egy-egy küzdelemre, míg a másik oldalon kis túlzással élve, csak az szabott határt a követkeő harcnak, hogy éppen mikor jött össze a 15 ember. Nem nehéz belátni, hogy a sokkal nagyobb tapasztalat volt a siker legfőbb záloga.
Ám, mára minden megváltozott. A Blizzard bevezett a cross-realm PvP rendszert, minek hatására a várakozási idő jelentősen lerövidült. Nincsenek órákig tartó sorbanállások, ha az ember csatlakozik, jó esélye van, hogy öt percen belül AB-ben találja magát. A várakozási idő ilyetén való lerövidülése, okafogyottá tette a taktikázás jelentős részét. Nincs értelme az LFG-n való szerveződéseknek, jobban jár az ember ha csak simán belép, s bár lehet, hogy kikap, még így is több honort szerez mondjuk három gyors vereséggel, mint egy hosszú előkészületeket igénylő győzelemmel. Így aztán pörög is AB, mint a motolla. Nincs kecmec. Néhány elite premade group persze ma is létezik, és tarol, de tekintve a nagy létszámú jelentkező csapatot, márcsak elvétve találkozik velük az ember. Olyankor meg, úgy van vele, hogy: "Na bumm kikaptunk. És?" s aztán három perc múlva már egy másik csapat ellen veszi fel a küzdelmet egy új csatamezőn.
Ez a zombulás kissé unszimpatikus nekem, de ellene tenni nem igazán lehet. Sőt, a Blizzardnak sikerült még jobban ráerősítenie erre. A PvP rendszer újboli átszervezésével, még inkább honorfarmolássá degradálta a BG-zést. A legújabb patch óta, mindent honorból, nomeg tokenből vásárolhatunk. Ennek hatására mindenki elkezdett újra BG-zni. Az eddig elérhetetlennek tűnő epic PvP cuccok, most mindenki számára elérhetővé lettek. A keservesen összeharácsolt honorpontjaink ezentúl nem vesznek el, ha esetleg némi szünetet tartunk. Az ötlet szimpatikus, a konklúzió kevésbé. AB mára ismét csak egy fékevesztett rohanás, zéró taktikával megspékelve. 15 ismeretlen harca 15 ismeretlennel. Harc a rewardokért. Kiváncsi leszek a Blizzard milyen lépésre szánja majd el magát, mikor minden egyes emberen BG-s gear feszül majd. Persze, lehet hogy a TBC eljövetelével, az új helyszínnel, nomeg az arénákkal minden megváltozik majd. Reméljük. S, akkor csak egy kérdés marad majd: Vajh, miért mindig a horda győz Arathi Basinben? (Holott a feltételek mostmár egyenlőek.)

4 comments:

Anonymous said...

Hat amugy nagyjabol igazad van, de neha, foleg ha sok pvps arccal kerul ossze az ember, talan lehet nyerni is ABben. Nekem pl sikerult. Latnod kellett volna a meglepett arcokat mikor kaptak tolem healt :). Btw new record, 341k healing in AV.

koac said...

Hát nem mondom, hogy én még sosem nyertem ott PUG-gal, de ez általában csak a "fehér hollót megszégyenítő" valséggel fordul elő. Persze tudom, hogy csak azért kommenteltél amúgy, hogy elmondhasd a határtalan rekordodat. :) És hogy csináltad? Taníts mester! Hehe

Unknown said...

Ugy csinaltam hogy fos bena volt az egesz banda es sokat voltunk ott, na meg volt ADs mage a pvpsekkel ellentetben adott vizet, es utitarsamul szegodott egy rugo cserebe a healoker, igy nehezebb volt meghalni.

koac said...

Mert a PvP szerverekről érkező magek nem adnak vizet? Pff, ez eszméletlen rosszul hangzik. Én mindenkinek szoktam adni aki kér. Ha nem is sokat, de legalább egy stacket. Amúgy gondolom az AV-s buff-ök is sokat segítenek a jó sok healingben. Én pl. mindig itt szoktam új crit recordot csinálni a különböző warcry-oknak köszönhetően.