PvP vagy nem PvP

Shakespeare elcsépelt lenni vagy nem lenni kérdése igencsak jelentéktlennek tűnt az én problémámhoz képest az 1.12-es patch előtt. Hosszú ideje örlődtem ugyanis, hogy pvp-zek -e, vagy sem. Valószínűleg igen kevés emberben okoz ez a kérdés morális válságot, ám bennem minden kétséget kizáróan ezt tette. Ha egy átlagos wow playa olvasná ez irányú siránkozásaimat, biztos idiótának nézne (és milyen igaza lenne), és nem értené ugyan milyen baja lehet bárkinek is a pvpzéssel. Nos, egész egyszerűen az, hogy nekem nagyon hosszú ideig nehezemre esett, hordás karaktereket gyilkolászni. A horda iránti rokonszenvem egyébként mélyebb eredetűbb, mint maga a wow, hiszen már a korábbi warcraft játékok idején is az orkokat preferáltam a számomra cseppet sem vonzó emberekkel szemben. Ennek hatására az első wowos karim is horde member lett, mégpedig egy undead warlock, s bár később persze a kiváncsiságom hatására belekostoltam a szövetségbe is, a fő karakterem továbbra is hordás maradt, mégpedig Oarth, a tauren shaman. Valószínűleg ma is vele játszanék, ha nem úgy alakulnak a dolgok az RC-mben, mint ahogy alakultak, illetve ha a Hedi és Eretnek barátom nem csábít az alliance oldalára , olyan ürüggyel, csak hogy velük játszhassak. Ezt a döntésemet ugyan nem bántam meg, de ahogy telt-múlt az idő egyre jobban hiányszott a pvp-zés. Pláne miután elértem a 60-as szintet és a játék nagyrészt az instázásokra korlátozódott. Sokáig évődtem, hogy mitévő is legyek. Toljam a pve-t Iceddawnnal, s közben pvp-zzek Oarthtal? Nem, ez nem lett volna igazán jó megoldás, így hát valahogy leküzdöttem magamban a kétséget, és jelentkeztem BG-zni alli oldalról. Életem folyamán először. Ez még az 1.12-es patch megjelenése előtt történt, így hát természetesen nem jutottam be, a szerveren meglévő hatalmas szövetséges túlsúly hatására. Aztán szép lassan megjelent az 1.12, és egyszercsak ott találtam magam Warsong Gultchban, majd Arathi Basinben, végül Alteracba is ellátogattam. Eleinte nagyon furcsa volt, hogy taurenenkre lövöldöztem, és jóleső érzés egyáltalán nem volt bennem, mikor sikerült valamelyiket a GY-ba száműznöm. Sőt, az az undor sem fogott el soha, melyet akkor éreztem, mikor nagy ritkán az alli legyőzte a hordás csapataimat. Akkoriban rendesen felmerült bennem, hogy én mennyire utálom is az elfeket, törpéket stb. Ilyen ellenérzést sosem kelthet majd bennem egy troll vagy bármely más hordás faj. Ivust idéztünk Alterac Valleyben

Kiváncsi vagyok meddig tart majd ki az újítás hatása. Egy pár hétig-hónapig biztos fogom még járni a battlegroundokat, de egy dologban biztos vagyok, legbelül örökre hordás maradok.