Engineering

Mivel Iceddawnt próbáltam minél hamarabb felhúzni, hogy bekerülhessen a Maievbe, sajnos a kis drágám elfelejtett mesterségeket tanulni. Vagyis tulajdonképpen nem felejtett el, csak kicsit ügyetlenke maradt. Ez a wow nyelvezetére lefordítva azt takarja, hogy bár volt neki herbalism-ja, meg alchemy-je, egyik skillje sem volt nagyobb 150-esnél. Leginkább azértnem, mert viszonylag sok időt elvett volna a gyüjtögetés, tanulgatás, másrészt pedig inkább spóroltam a pénzt, csak, hogy 60-as szinten minél hamarabb megvehessem az epic pacimat. Tehát, lényeg a lényeg, az utóbbi hónapokban egyáltalán nem foglalkoztam a mesterségeimmel. Úgy gondoltam, ha majd a Burning Crusade megjelenik, megtanulom a jewelcraftingot, és kész. Ez így rendben is lett volna, ám még így is maradt hely egy másik skillnek, tekintve, hogy sem a herbalizmust, sem az alkímiát nem állt szándékomban magasabb szinten űzni. Ezt a második helyet végül tegnap egy hirtelen jött ötlet hatására betöltöttem. A címből nehéz kitalálni, hogy vajh mely mesterségre eshetett a választásom.Igen, bizony a engineeringre. Ennek két oka is van. Először is mindig nagyon érdekesnek találtam azokat a dolgokat, amiket az engineerek gyártottak, de sajnos nekem sohasem adatott meg, hogy én is magas fokon űzzem ezt a szakmát. Másodszor pedig - és ez egy sokkal racionálisabb ok - kezdett kicsit elegem lenni abból, hogy az RC-nkben alig van ember, aki ezzel foglalkozik, és sajnos sokszor előfordult, hogy egy-egy raid alkalmával, hiába lapult a leader zsákjában repairbot, nem volt senki aki, le tudna volna rakni, így aztán az egész csapatnak ki kellett rohannia az adott instából javítgatás céljából. Nos, ennek akartam én véget vetni, ígyhát tegnap, mindkét eddigi szakmámat leadtam, és megkezdtem engineer karrieremet. A kezdeti lépések kissé viccesre sikerültek. Ugyanis körülbelül egy félórán keresztül mást sem csináltam, minthogy fel-le lovagoltam Ironforge utcáin. A trénertől az aukciós házba, az aukciós házból a postaládához, onnan az üllőhöz, majd a szerelgetés-kovácsolgatás után vissza a trénerhez új dolgokat tanulni. Aki esetleg felfigyelt eme ámokfutásomra joggal hihetette azt, hogy egy ötéves gyerek szabadult a monitor elé. Ám mindettől föggetlenül én élveztem, s ráadásul a rohanás végére sikerült feltornáznom a skillemet 90-esre. Ma valszeg folyt. köv., bár a fejlődésem tempója biztos lassulni fog, bízom benne, hogy rövidesen jómagam is képes leszek repairbot gyártására.